Ugrás a fő tartalomra

Csíráztatás - vitamin télen

 Az utóbbi 1-2 hónapban robbanásszerűen nőtt azon oldalak száma, ahol a csíráztatást népszerűsítik. Egyre több kertészeti webáruház forgalmaz csíráztató tálakat, csíráztatásra való bio magokat, de a bioboltok polcán is ott sorakoznak késő ősztől tavaszig. 

Okkal népszerűek a különböző csírák, hiszen a téli időszakban is nagy mennyiségben juthatunk vitaminokhoz általuk. 

Többféle edényt is találhatunk. Számomra mindig az a fontos, hogy ne vásároljak több műanyagot és felesleges jövőbeli hulladékot, illetve az is számít, hogy az otthon fellelhető eszközökkel ki tudjam váltani a vásárlást. 

Van műanyag tálcás csíráztatóm is, ajándékba kaptam. Nincs vele semmi gondom, jól használható, könnyen tisztítható. 

Amit vásároltam, az egy kerámia csíráztató tál, kicsit nehézkesebb benne csírát nevelni, de azt hiszem, végre sikerült kikísérletezni, hogyan is kell csinálni. Az a titok, hogy az agyagedényt előre be kell ázatni, illetve csíráztatáskor az edényt takarjuk le - én egy kistányért teszek a tetejére, tökéletesen működik.



Amit viszont házilag készítettem, az az üveges csíráztató. Egy dunsztosüveg, egy befőttes gumi és egy darab szúnyogháló kell hozzá. Tökéletesen működik. 



A csíráztatás folyamata nem bonyolult. A magokat előre beáztatjuk 12-24 órára, majd mikor megduzzadtak a magok, beletesszük a csíráztató edényünkbe és naponta 2-3 alkalommal alaposan leöblítjük. Fényre nincs szükség a csírázáshoz, de ha már megjelentek a levélkék, fényre téve bezöldülnek, megindul a klorofill termelés bennük. Én zölden szeretem őket és viszonylag sokáig csíráztatom, akár 6-7 napig is. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Búzafű - a csodaszer

  A klorofill folyékony napfény. Nem tudom, hol hallottam ezt először, talán valamelyik egyetemi órán. És azóta mindig itt motoszkál a fejemben, ha meglátok egy zöldlevelű növényt.  Vegán vagyok és sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok, de ha a zöld színű levelek jönnek szóba, valahogy mindig elszomorodok, mert tudom, hogy minél több zöldet kellene a szervezetembe juttatnom, de elég nehéz kivitelezni. Egyrészt nagyon nagy mennyiséget kellene elcsócsálni, ami igen hosszú ideig tartana, másrészt vannak olyan levelek, melyeknek a rostjait szinte lehetetlen komolyabb fogínygyulladás vagy rágóizomgörcs nélkül elrágni.  Erre találták ki a turmixokat és a préselt leveket. A kettő között az a különbség, hogy a turmix az egész növényt tartalmazza a rostokkal együtt, a lé viszont tisztán a növények kipréselt leve. Ez kell nekünk a búzafűből is, mert a rostjai olyan erősek, hogy nem bírna vele az emésztőrendszerünk.  Na de rátérve a búzafűre: ez tipikusan tehénkaja. Nem tudom, ki próbált m

3 különleges fűszer az erkélyre

 Ha van balkonod és szereted a növényeket, biztosan átmentél már a "Milyen növényt neveljek az erkélyen" dilemma különböző fázisain. Először szerzel pár klasszikus növényt a családból vagy a szomszédoktól, mint a muskátli, a petúnia. Aztán rájössz, hogy neked valami sokkal különlegesebb kell. Jönnek a Bougainvilleák, a különböző citrusok, pálmák, majd mikor a Cycas kiszúrja a szemedet, úgy döntesz, ebből elég. Rájössz, hogy a citromfádon ehető termés lesz. Majd elkezdesz gondolkodni, hogy még milyen ehető dolgot termeszthetnél. Aztán elragad a hév, hogy önellátó erkélygazdává válj és teletolod spenóttal, céklával, fűszernövényekkel és falra futtatott uborkával az egészet. De ez nem elég, még mindig többet akarsz, még mindig különlegesebbet. És ekkor jön a felismerés: zöldségekből és fűszerekből is vannak különlegességek.  Ha ezeken a szakaszokon végigmentél már és itt tartasz, ajánlok neked néhány, általam már kipróbált, erkélyen garantáltan beváló fűszert. Ezek a fűszerek a