Mi "fán" terem a földimandula?

 Néhány évvel ezelőtt találkoztam először a földimandula kifejezéssel. Azért figyeltem fel rá, mert a cikk, amelyik bemutatta, megemlítette, hogy allergiások is fogyaszthatják. Rögtön kiderült, hogy egyes számú célcsoportja vagyok a földimandulának, hiszen több diófélére is allergiás vagyok (bár a mandula csonthéjas, hogy korrekt legyek). 

El sem tudtam képzelni, hogy milyen növény lehet. Az egyik facebook-os csoportban válaszborítékért lehet kérni magokat. Én ezt meg is tettem. Nem tudtam, mire számítsak. Néhány nap múlva megérkezett a borítékom, és amikor kinyitottam, 10 db icipici összetöpörödött gumócskát kaptam. Kicsit csalódott voltam, de követtem az útmutatást, beáztattam. Egy nap után a gumók szépen lassan megszívták magukat vízzel és finom, roppanós, édes ízű gumókká váltak. 

Miután megkóstoltam és úgy értékeltem, hogy ízlik, a többi megduzzadt gumót szépen földbe tettem. Öntöztem és vártam. Megjelentek az első levélkék. Olyan volt, mint valami fűféle.

Viszonylag gyorsan növekedett, így többször nagyobb cserépbe került, mire megtalálta végső helyét, egy hatalmas, kb.30 literes dézsát. Nagyon jól érezte magát, az a néhány mag (maximum 8 db) terjedelmes "díszfűvé" nőtte ki magát. 

Az utasítást szerint meg kellet várni, míg a zöldje elszárad, ez ősszel történt meg. Alig bírtam kivárni. 

Amikor a nagy része megszáradt, úgy, mint a krumplit, kifordítottam a gyökereket a cserépből. Rengeteg apró kis földimandulát találtam. 

Mérete miatt elég sokáig tartott mindet felszedni, de megérte. Egy egész tál apró kis gumó lett a jutalmam a 10 hónapos várakozás után. 

Ezeket a gumókat alaposan megtisztítottam, vízben leáztattam róla a földet, a gyökerektől megszabadítottam, majd kiterítettem és megszárítottam - közben persze el-eltűnedezett egy maroknyi. Ízre édeskés, állagra pedig talán a csicsókához tudom hasonlítani, csak sűrűbb, szárazabb. 

A szárított földimandula gumókat üvegben tároltam. De sajnos annyira megízlett, hogy következő évre nem maradt belőle. Így ismét felmentem a mag cserebere oldalra, de hiába kerestem, sehol nem találtam meghirdetve. Már az interneten mindenhol kutattam utána és sehol semmi, így kezdtem is lemondani róla. De egyszer csak egy kertészeti cikkben megláttam fotón. A cikk alá az volt írva: tigrismogyoró. Ekkor kezdtem el keresgélni ilyen néven és kiderítettem, hogy nem is olyan ritka növényről van szó. Horgászok is használják csalinak. Több neve van, hívják még mandulapalkának, chufának vagy zulu mandulának is. Sok hasznos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz. 

Jelenleg megint nincs földimandulám, úgyhogy felkerül ő is a listámra. Erkélyen egy nagyobb cserépben kitűnően termeszthető. A zöldje pedig olyan, mint valamilyen díszfű, így még mutatós is. Mindenképpen nagyon ajánlom azoknak, akik csak a lakásban vagy erkélyen tudnak növényeket termeszteni. Önellátás szempontjából nem biztos, hogy tudunk elegendő mennyiséget produkálni, de ha csak néhanapján tervezünk nasizni belőle, akkor mindenképp érdemes belevágni a termesztésébe.