Egy időben nagyon rákattantam arra, hogy nekem citromfa kell, aztán nem álltam meg itt, a végén már a legkülönfélébb mediterrán növényeket igyekeztem beszerezni. Próbálkoztam több gyümölccsel, de jelenleg csak egy nagy termő citromfám, egy kis termő Meyer citromom és egy calamondinfám van .
A calamondin nagyon különleges! Pici narancsszínű gömbjei ellenállhatatlan vágyat ébresztenek, aztán mikor beleharapok, az felér egy hidegzuhannyal. Annyira savanyú, hogy egyszer még a nyálmirigyeim is begyulladtak tőle. De persze nem ehetetlen és vannak rá megoldások, hogyan is tudom könnyedén beépíteni az ételeimbe. A héját is megeszem, főleg azért, mert az egészen édes a gyümölcs belsejéhez képest. Nagyon sűrűn virágzik, szinte egész évben folyamatosan, ha jól érzi magát. És nagyon sok termést is nevel egyszerre. Ebből a savanykás citrusféléből bőven elég ez a kisebb fácska, mert nem eszem sűrűn. Tehát ő kiállta az önellátás próbáját.
Van még ezen kívül egy Meyer-citromom. Ez a citrom arról híres, hogy naranccsal és talán pomelóval kereszteszték a citromot, így sokkal édesebb, de citromra hasonlít. A héja kifejezetten vékony. Nálam eddig egyszer virágzott és termett, sajnos azóta csak sínylődik. Most ő is kint marad télre a nagyobbakkal (nálunk enyhék a telek), majd ha fagyok lesznek, behozom ideiglenesen. Nagyon pici, elég gyenge a nemes rész, az alany viszont erős, ezért már többször is vágtam róla vadhajtást. Remélem megmarad és terem még, mert kifejezetten jó íze van.
Bár a citromból nálam annyira sok fogy, hogy kizárt, hogy önellátásra kellő mennyiséget termesszek, de amikor egy évben egyszer-kétszer szedhetek a saját fámról, az elmondhatatlanul jó érzés. És ami még fontos, a virágok illata olyan isteni, hogy nem lehet betelni velük! Amikor nekiállok beporozni őket, hosszú percekig csak az illatukon meditálok :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése