Ugrás a fő tartalomra

Téli napok teái

Szeretek teázni. Kint szakad a hó - idén szerencsére már többször - és bent a meleg szobában, egy könyvvel a kezemben fekszem pokrócba csavarva az ágyon. Mellettem a forró tea. 

Mindenféle teám van és nagy részüket én magam gyűjtöttem túrázásaim során. Csak néha visz rá a kényszer, hogy vásároljak, de akkor is csak szálas gyógyteákat, filtereset már nagyon rég óta nem iszom. Jobb, ha nem termel feleslegesen szemetet az ember. Van néhány régi fém teaszűrőm, ezek tökéletesen használhatók. 

A teának szánt növények többségét tudatosan gyűjtöm, mindig az előző évi fogyasztást alapul véve. Mindenből van itthon, amire szükségem van, sőt, van néhány olyan különlegesség, amire talán még senki más nem gondolt, mint például az olajfa levele. 

Kedvenc teám a citromfű. Nem tudom elrejteni szenvedélyemet a citrusos-citromos ízek iránt. Levendulával szoktam keverni, de szinte minden teámba belecsempészek 1-2 levéllel. Tavasszal mindenképpen nevelni fogok néhány tövet, mert most a közösségi kert fűszerspiráljából szedegetem. 

Másik nagy kedvenc a hagymahéj tea. Ezt csak akkor szoktam fogyasztani, amikor érzem, hogy valami megfázásos-legyengítős dolog bújkál bennem, de aztán nehezen állok le róla. Még festeni is lehet vele. 

Megfázás és nátha esetére más megoldásaim is vannak: bodzavirág és hárs. A hárs kellemesen mézes ízű, a bodza pedig jól megizzaszt, ezáltal rendkívül hatásos. 

Szintén nagy kedvenc még a menta, bár hűsít, ezért csak ritkán iszom télen, de ha a gyomrommal van bármi, rögtön ehhez fordulok. 

Alhasi és vesetájéki teáim is akadnak. Ebből egy nagy kedvenc a cickafark, amiből tavaly sajnos keveset sikerült csak szednem, így boltival egészítettem ki a készletemet. Szintén boltban vásárolom a málnalevelet és a zsúrlót is. 

Van még néhány olyan teafű vagy termés, amelyhez ritkán nyúlok, vagy inkább csak keverékekbe használom, mivel vagy nem szeretem, vagy túl erős az íze. Ilyenek a komló, zsálya és a csipkebogyó is. 

Különlegességet is kipróbáltam nemrég, és bár igazán íze nincs, de a vírusos időszakban biztosan sokat segít, hiszen illóolaját még a covid ellen is megemlítik, ez pedig nem más, mint az olajfa levele. Egy külföldi permakultúrás videókat készítő hölgynél hallottam erről, aki kipróbálta, és mivel nagyon szeretem és tudom, hogy hiteles, gondoltam, utánzom én is. Persze könnyen tehetem ezt, mert az erkélyemen ott árválkodik egy olajfa. 

Vannak persze gyümölcsteáim is, ezeket is én készítem, szárított almahéjból, fekete berkenyéből, gyömbérből. 

És van igazán különleges, fűszeres teám is, bár én készítem, de a fűszereket vásárolni szoktam, és a rooibos-t is, ami az alapja. Finom fűszeres chai, fahéjjal, kardamommal, színes borssal, szegfűszeggel, gyömbérrel és szerecsendióval.

Télen viszonylag sok teát iszom. Van olyan nap, hogy vizet nem is iszom, csak teákat. Reggeli ébresztőnek a fűszeres chai-t, nap közben citromfüves keveréket, este pedig egy adag gyógyteát, mindig az aktuális kúrának megfelelőt. Így teljes a nap. 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csíráztatás - vitamin télen

 Az utóbbi 1-2 hónapban robbanásszerűen nőtt azon oldalak száma, ahol a csíráztatást népszerűsítik. Egyre több kertészeti webáruház forgalmaz csíráztató tálakat, csíráztatásra való bio magokat, de a bioboltok polcán is ott sorakoznak késő ősztől tavaszig.  Okkal népszerűek a különböző csírák, hiszen a téli időszakban is nagy mennyiségben juthatunk vitaminokhoz általuk.  Többféle edényt is találhatunk. Számomra mindig az a fontos, hogy ne vásároljak több műanyagot és felesleges jövőbeli hulladékot, illetve az is számít, hogy az otthon fellelhető eszközökkel ki tudjam váltani a vásárlást.  Van műanyag tálcás csíráztatóm is, ajándékba kaptam. Nincs vele semmi gondom, jól használható, könnyen tisztítható.  Amit vásároltam, az egy kerámia csíráztató tál, kicsit nehézkesebb benne csírát nevelni, de azt hiszem, végre sikerült kikísérletezni, hogyan is kell csinálni. Az a titok, hogy az agyagedényt előre be kell ázatni, illetve csíráztatáskor az edényt takarjuk le - én egy kistányért teszek a

3 különleges fűszer az erkélyre

 Ha van balkonod és szereted a növényeket, biztosan átmentél már a "Milyen növényt neveljek az erkélyen" dilemma különböző fázisain. Először szerzel pár klasszikus növényt a családból vagy a szomszédoktól, mint a muskátli, a petúnia. Aztán rájössz, hogy neked valami sokkal különlegesebb kell. Jönnek a Bougainvilleák, a különböző citrusok, pálmák, majd mikor a Cycas kiszúrja a szemedet, úgy döntesz, ebből elég. Rájössz, hogy a citromfádon ehető termés lesz. Majd elkezdesz gondolkodni, hogy még milyen ehető dolgot termeszthetnél. Aztán elragad a hév, hogy önellátó erkélygazdává válj és teletolod spenóttal, céklával, fűszernövényekkel és falra futtatott uborkával az egészet. De ez nem elég, még mindig többet akarsz, még mindig különlegesebbet. És ekkor jön a felismerés: zöldségekből és fűszerekből is vannak különlegességek.  Ha ezeken a szakaszokon végigmentél már és itt tartasz, ajánlok neked néhány, általam már kipróbált, erkélyen garantáltan beváló fűszert. Ezek a fűszerek a

Búzafű - a csodaszer

  A klorofill folyékony napfény. Nem tudom, hol hallottam ezt először, talán valamelyik egyetemi órán. És azóta mindig itt motoszkál a fejemben, ha meglátok egy zöldlevelű növényt.  Vegán vagyok és sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok, de ha a zöld színű levelek jönnek szóba, valahogy mindig elszomorodok, mert tudom, hogy minél több zöldet kellene a szervezetembe juttatnom, de elég nehéz kivitelezni. Egyrészt nagyon nagy mennyiséget kellene elcsócsálni, ami igen hosszú ideig tartana, másrészt vannak olyan levelek, melyeknek a rostjait szinte lehetetlen komolyabb fogínygyulladás vagy rágóizomgörcs nélkül elrágni.  Erre találták ki a turmixokat és a préselt leveket. A kettő között az a különbség, hogy a turmix az egész növényt tartalmazza a rostokkal együtt, a lé viszont tisztán a növények kipréselt leve. Ez kell nekünk a búzafűből is, mert a rostjai olyan erősek, hogy nem bírna vele az emésztőrendszerünk.  Na de rátérve a búzafűre: ez tipikusan tehénkaja. Nem tudom, ki próbált m