Ugrás a fő tartalomra

A legkönnyebben nevelhető palánták

 


Idén kicsit furcsán alakult a tavasz, mert februárban jó idő volt, márciusban végtelenül rossz, aztán az április a bolondját járatja velünk. Éjszaka még túl hideg van, hogy kint hagyjam a palántákat az erkélyen, így az edzésük is elhúzódik. Egyetlen hátránya ennek, hogy nyúlnak a palánták, mivel pótmegvilágítást nem igazán tudok nekik adni. 

Ami a legjobban bejött idén is... tádáááám: a paradicsom. Járt így más is? 😆 Valamiért ez a slágernövény. Bár ami meglepő, hogy a kb. 8 fajtából, amit vetettem, a fekete 'Black Cherry' a legvirgoncabb - ez látható a képen is. 

A paradicsom mellett még egész jól áll egy uborka, illetve a chili paprikák is. A bazsalikomból is lett kétféle: a klasszikus zöld levelű és a bordó. Sőt, vetettem chia magot is, ő is szépen cseperedik. Sikerült egy pritamin paprika is, vigyázok is rá, mint a tűzre, mert a kb. 10 db elvetett magból egy kelt ki, de legalább jól néz ki. 

Ami viszont nagyon nem jött be, az a saláta, a leveles kel, az articsóka, és hihetetlen nagy csalódás volt az okra is. A malabárspenót ki sem kelt, ahogyan a luffák sem, de utóbbin nem is akadok ki, ha láttam életemben lusta magot, az a luffa. 

Az erkélyre ezekből a növényekből nem szánok sokat, a chilik és a pritamin marad, meg talán egy balkonparadicsom is, ja és az ubi, a többi pedig kikerül majd a közösségi kertbe a parcellámba. 

A palántákon kívül próbálkozom még gyömbérrel, kurkumával, ezeket előhajtatom edényben és utána mennek ki a kertbe, miután a májusi fagyok elmúltak. Illetve nemrég szórtam el némi indiai citromfű magot is, reméljük, hogy ebből is lesz majd mit kitelepíteni. Majd még jelentkezem a fejleményekkel. Reméljük, akkor már helyszíni fotókat is tudok készíteni a kellemes tavaszi melegben az erkélyen.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csíráztatás - vitamin télen

 Az utóbbi 1-2 hónapban robbanásszerűen nőtt azon oldalak száma, ahol a csíráztatást népszerűsítik. Egyre több kertészeti webáruház forgalmaz csíráztató tálakat, csíráztatásra való bio magokat, de a bioboltok polcán is ott sorakoznak késő ősztől tavaszig.  Okkal népszerűek a különböző csírák, hiszen a téli időszakban is nagy mennyiségben juthatunk vitaminokhoz általuk.  Többféle edényt is találhatunk. Számomra mindig az a fontos, hogy ne vásároljak több műanyagot és felesleges jövőbeli hulladékot, illetve az is számít, hogy az otthon fellelhető eszközökkel ki tudjam váltani a vásárlást.  Van műanyag tálcás csíráztatóm is, ajándékba kaptam. Nincs vele semmi gondom, jól használható, könnyen tisztítható.  Amit vásároltam, az egy kerámia csíráztató tál, kicsit nehézkesebb benne csírát nevelni, de azt hiszem, végre sikerült kikísérletezni, hogyan is kell csinálni. Az a titok, hogy az agyagedényt előre be kell ázatni, illetve csíráztatáskor az edényt takarjuk le - én egy kistányért teszek a

3 különleges fűszer az erkélyre

 Ha van balkonod és szereted a növényeket, biztosan átmentél már a "Milyen növényt neveljek az erkélyen" dilemma különböző fázisain. Először szerzel pár klasszikus növényt a családból vagy a szomszédoktól, mint a muskátli, a petúnia. Aztán rájössz, hogy neked valami sokkal különlegesebb kell. Jönnek a Bougainvilleák, a különböző citrusok, pálmák, majd mikor a Cycas kiszúrja a szemedet, úgy döntesz, ebből elég. Rájössz, hogy a citromfádon ehető termés lesz. Majd elkezdesz gondolkodni, hogy még milyen ehető dolgot termeszthetnél. Aztán elragad a hév, hogy önellátó erkélygazdává válj és teletolod spenóttal, céklával, fűszernövényekkel és falra futtatott uborkával az egészet. De ez nem elég, még mindig többet akarsz, még mindig különlegesebbet. És ekkor jön a felismerés: zöldségekből és fűszerekből is vannak különlegességek.  Ha ezeken a szakaszokon végigmentél már és itt tartasz, ajánlok neked néhány, általam már kipróbált, erkélyen garantáltan beváló fűszert. Ezek a fűszerek a

Búzafű - a csodaszer

  A klorofill folyékony napfény. Nem tudom, hol hallottam ezt először, talán valamelyik egyetemi órán. És azóta mindig itt motoszkál a fejemben, ha meglátok egy zöldlevelű növényt.  Vegán vagyok és sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok, de ha a zöld színű levelek jönnek szóba, valahogy mindig elszomorodok, mert tudom, hogy minél több zöldet kellene a szervezetembe juttatnom, de elég nehéz kivitelezni. Egyrészt nagyon nagy mennyiséget kellene elcsócsálni, ami igen hosszú ideig tartana, másrészt vannak olyan levelek, melyeknek a rostjait szinte lehetetlen komolyabb fogínygyulladás vagy rágóizomgörcs nélkül elrágni.  Erre találták ki a turmixokat és a préselt leveket. A kettő között az a különbség, hogy a turmix az egész növényt tartalmazza a rostokkal együtt, a lé viszont tisztán a növények kipréselt leve. Ez kell nekünk a búzafűből is, mert a rostjai olyan erősek, hogy nem bírna vele az emésztőrendszerünk.  Na de rátérve a búzafűre: ez tipikusan tehénkaja. Nem tudom, ki próbált m