Ugrás a fő tartalomra

Önellátás és a fűszerek



Hosszú az út az önellátásig és ez sokszor elkeserítő lehet, annyira távol van a cél és olyan bizonytalan. Sokszor feladtam már dolgokat az életben, mire megtanultam, hogy lépjek ezen túl. Számomra az a legcélravezetőbb egy hosszútávú terv esetén, hogy részegységekre darabolom az egész projektet. Nem időegységekre, hanem témakörökre bontva próbálom megoldani a feladatokat. 

Egyik ilyen témaköröm a fűszerek. Mivel még csak a terv született meg bennem és a mérhetetlen lelkesedés, hogy az önellátás útjára lépjek és önellátó gazdaságot hozzak létre, jelenleg még nem rendelkezem sem házzal, sem telekkel. Egy bérlakásban - konkrétan egy száraz levegőjű és meleg panelben - próbálok ráhangolódni és elindulni az úton. 

A fűszerek tökéletesen alkalmasak arra, hogy megtanuljak alkalmazkodni a körülményekhez. Ugyanis rendkívül széles a paletta és bár döntő többségében mediterrán területről származnak, mégis különböző igényűek lehetnek. Nézzük, mire jutottam eddig. 

A két kedvenc

Amióta élek, két fűszert sikerült stabilan megtartanom, mindkettő felfásodó: a rozmaringot és a babért. Manapság már fillérekért hozzájutni, sőt, már arról is letettem, hogy a legszebb, legerősebb darabokért kertészetbe járjak. Hiszen az áruházláncok a sokszor eladhatatlan árut fillérekért hajítják utánunk. Egy-egy fűszernövényt akár 100Ft-ért is megkapok, és csak annyit kell tennem, hogy otthon megöntözöm. 

A rozmaring nagyon érdekes növény. Nyáron szeret a szabadban lenni, és igényli, hogy nagy cserépbe rakjam. Az erkély legnaposabb pontjára szoktam tenni, habár nem déli fekvésű, hanem keleti. A babér igazán nem túl aktív, egyetlen fás szár vegetál már évek óta, de tönkre sem megy, így azt gondolom, hogy nem az a baj, hogy rosszul érzi magát, inkább csak nincs motivációja. Tavasszal kap egy jó mély és csinos agyagcserepet. Ő is szeret az erkélyen nyaralni. Eddig télire mindig bevittem mindkettőt, azonban itt, az ország dél-nyugati részében annyira enyhék már a telek, hogy idén először úgy döntöttem, kint is maradnak. Bár pont most mondanak 1-2 napig éjszakai fagyokat, de mivel viszonylag magasan lakom és éjszakára redőnnyel "bedobozolom" az erkélyt, a két fűszer is - többedmagával - kint marad. 

Titok: a metszés

A rozmaringot minden évben visszavágom. Úgy kell vele bánni, mint egy bokorral, ha visszavágom, sűrűbben fog elágazni. A babért is érdemes visszametszeni, bár az enyém nem egy virgonc típus. Már most nagyon szép rügyei vannak viszont. 

Azok a fránya kártevők

Idény nyáron óriásira nőtt a levéltetű populáció, szinte az egész országban. De a pajzstetvek is nagy kárt okoztak, és ezt sajnos én is nagyon megéreztem. Minden mediterrán növényemet ellepték és legyengítették, így most ez a téliesítés azt a célt is szolgálja, hogy elpusztuljanak a még élő példányok és jövőre kevesebb gondom legyen vele. Lemosó permetezéssel fogok indítani - kivéve persze a rozmaringot. De most egyelőre figyelem az időjárás előrejelzést. A cserepet és a tövüket is takarva 1-2 hideg éjszakát biztosan ki fognak bírni, ha tartósan beállna a fagy, akkor pedig keresek valami kompromisszumos megoldást, ami nekik és nekem is jó.

Nehezen tartható fűszerek a lakásban

A rozmaringon és a babéron kívül számos fűszert nevelek - neveltem. Ami kifejezetten nem jött be, az a bazsalikom, a koriander, a majoranna és a kapor. Valamiért ők nem voltak alkalmasak a lakásban és erkélyen nevelésre. A metélőhagyma is nehéz eset. Szereztem egyik kedvencemnek nem mondható árhuházláncomból két leértékelt példányt fejenként 120Ft-ért, most ezeket próbálom megnevelni. Különböző módszereket alkalmazok, egyiket tarra vágtam, a másikat szép lassan igazítom. Kíváncsi leszek a végeredményre. Ha túlélik a telet, mennek is ki a közösségi kertben lévő parcellámra. 

Strapabíró fűszerek

Remekül teljesített viszont a petrezselyem, a kakukkfű, az oregánó és bár nem kifejezetten fűszer - a többféle menta is. A macskamentának természetesen a házi fenevad örült a legjobban, számára igazi kincs. És a chilli, ami abszolút a favorit lett, olyannyira, hogy azokról külön posztban fogok megemlékezni. 

Fűszer, mint mikrozöld

Most, a télbe indulva rájöttem, hogy egyes fűszerek, mint a koriander, alkalmasak lehetnek mikrozöldnek is. Bár pont a meleg, száraz panel nem alkalmas a mikrozöld nevelésre, mégis megpróbálkoztam vele. Először a helyi kosár közösségtől szereztem be egy adagot, és most azt figyelem, mennyire sikerül megtartani. De ma például már magam is megpróbálkoztam a magvetéssel. Meglátjuk, mi lesz belőle. 

Jövőre már tervbe vettem, hogy még több fajta chillit és egyéb fűszereket is fogok termeszteni. Már böngészem is a magokat a különböző online felületeken. Viszont ami idén nem sikerült, azt nem hagyon annyiban. Egyrészt próbálok most már tudatosabb lenni. Feleslegesen nem próbálok termeszteni semmit, amit úgysem fogysztok el, mert nem szeretem, vagy mert nincs mihez felhasználni. Így nem lesz majd majoranna és kapor sem. De továbbra is feltett szándékom, hogy az általam használt fűszereknek találjak olyan termesztési módot, ahogyan jól érzik magukat és ellátnak engem egész évben.


Ha érdekelnek további fűszerek, látogass el ide is:

Chili paprika a lakásban

Oregano szüret az erkélyen

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csíráztatás - vitamin télen

 Az utóbbi 1-2 hónapban robbanásszerűen nőtt azon oldalak száma, ahol a csíráztatást népszerűsítik. Egyre több kertészeti webáruház forgalmaz csíráztató tálakat, csíráztatásra való bio magokat, de a bioboltok polcán is ott sorakoznak késő ősztől tavaszig.  Okkal népszerűek a különböző csírák, hiszen a téli időszakban is nagy mennyiségben juthatunk vitaminokhoz általuk.  Többféle edényt is találhatunk. Számomra mindig az a fontos, hogy ne vásároljak több műanyagot és felesleges jövőbeli hulladékot, illetve az is számít, hogy az otthon fellelhető eszközökkel ki tudjam váltani a vásárlást.  Van műanyag tálcás csíráztatóm is, ajándékba kaptam. Nincs vele semmi gondom, jól használható, könnyen tisztítható.  Amit vásároltam, az egy kerámia csíráztató tál, kicsit nehézkesebb benne csírát nevelni, de azt hiszem, végre sikerült kikísérletezni, hogyan is kell csinálni. Az a titok, hogy az agyagedényt előre be kell ázatni, illetve csíráztatáskor az edényt takarjuk le - én egy kistányért teszek a

3 különleges fűszer az erkélyre

 Ha van balkonod és szereted a növényeket, biztosan átmentél már a "Milyen növényt neveljek az erkélyen" dilemma különböző fázisain. Először szerzel pár klasszikus növényt a családból vagy a szomszédoktól, mint a muskátli, a petúnia. Aztán rájössz, hogy neked valami sokkal különlegesebb kell. Jönnek a Bougainvilleák, a különböző citrusok, pálmák, majd mikor a Cycas kiszúrja a szemedet, úgy döntesz, ebből elég. Rájössz, hogy a citromfádon ehető termés lesz. Majd elkezdesz gondolkodni, hogy még milyen ehető dolgot termeszthetnél. Aztán elragad a hév, hogy önellátó erkélygazdává válj és teletolod spenóttal, céklával, fűszernövényekkel és falra futtatott uborkával az egészet. De ez nem elég, még mindig többet akarsz, még mindig különlegesebbet. És ekkor jön a felismerés: zöldségekből és fűszerekből is vannak különlegességek.  Ha ezeken a szakaszokon végigmentél már és itt tartasz, ajánlok neked néhány, általam már kipróbált, erkélyen garantáltan beváló fűszert. Ezek a fűszerek a

Búzafű - a csodaszer

  A klorofill folyékony napfény. Nem tudom, hol hallottam ezt először, talán valamelyik egyetemi órán. És azóta mindig itt motoszkál a fejemben, ha meglátok egy zöldlevelű növényt.  Vegán vagyok és sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok, de ha a zöld színű levelek jönnek szóba, valahogy mindig elszomorodok, mert tudom, hogy minél több zöldet kellene a szervezetembe juttatnom, de elég nehéz kivitelezni. Egyrészt nagyon nagy mennyiséget kellene elcsócsálni, ami igen hosszú ideig tartana, másrészt vannak olyan levelek, melyeknek a rostjait szinte lehetetlen komolyabb fogínygyulladás vagy rágóizomgörcs nélkül elrágni.  Erre találták ki a turmixokat és a préselt leveket. A kettő között az a különbség, hogy a turmix az egész növényt tartalmazza a rostokkal együtt, a lé viszont tisztán a növények kipréselt leve. Ez kell nekünk a búzafűből is, mert a rostjai olyan erősek, hogy nem bírna vele az emésztőrendszerünk.  Na de rátérve a búzafűre: ez tipikusan tehénkaja. Nem tudom, ki próbált m